Veszprém megyei Cégek – Cégkereső

Veszprém megye

Veszprém megye 4493 négyzetkilométer kiterjedésű területén 370.000 fő él. A Közép-dunántúli fekvésű megyét Győr – Moson – Sopron megye határolja északról, keleti szomszédja Fejér megye, délről Somogy megye és a Balaton határolja, nyugati oldalán Zala és Vas megye húzódik. A Kisalföld déli részére, Bakonyra és a Balaton – felvidék három nagy tájegységére bontható a terület. Összesen 217 település van a területen, amiből 15 város. Veszprém a megyeszékhely, további városai: Pápa, Ajka, Várpalota, Tapolca, Balatonfüred, Balatonalmádi, Zirc, Sümeg, Berhida, Devecser, Balatonfűzfő, Herend, Balatonkenese, Badacsonytomaj. Számos kis falu lélekszáma nem éri el a 200-at sem. A terület jelentős részén a vadregényes Bakony található, ami ásványkincsekben és karsztvízben gazdag. Veszprém megye legmagasabb pontja az Észak – Bakony Kőrishegye, 709 méter magasan.

Történelem

Veszprém megye területe az ősidők óta lakott. Őskori leletek bizonyítják, hogy ősemberek éltek itt 80.000 évvel ezelőtt. A vaskorban földvárak épültek a Balaton hegyvidékére, de a rómaiaktól származó villagazdaság maradványai is megtalálhatók a környéken. Szent István király uralkodása idején indult fejlősének a térség, amikor Veszprém vármegye kiváltságokban részesült. A török hódítás és uralom idején kipusztultak a települések. A reformkor mozgalmai befogadásra találtak a térségben, a szabadságharc idején pedig kitűnő búvóhely volt a Bakony. A megye központi fekvése és természeti adottságai miatt jelentős történelmi, gazdasági és kulturális szereppel bír. Az első magyar keresztény püspökség Veszprémben alakult meg. Szent István király felesége, Gizella nagyon szerette a tájat és sokat időzött a vidéken, főleg Veszprémben, ezért nevezik a megyeszékhelyet a Királynék városának is. Pápa történelmi szerepének jelentősége sem vitatott, ugyanis református iskolái, kollégiumai kiemelkedő szerepet játszottak az ország kultúrájában. Jelentős a német nemzetiségű lakosság, főként a Bakony körül, ami azzal magyarázható, hogy a 18. században sok német és szlovák költözött be a területre, illetve 1945. után a felvidékről telepítettek be családokat

Ipar

Az 1980-as évek körül a terület iparosodása jelentősen megindult. A bauxit, mangán és barnaszén bányászat kiemelkedően jelentős lett, majd Várpalotán és Ajkán is alumíniumkohó kezdte meg működését. Pétfürdőn, Peremartonon és Balatonfűzfőn ma is jelentős a vegyipar. Háztartási, építőanyagok, autóvillamossági és bútoripari termékeket is állítanak elő a területen.

Bányászat

Az ásványkincsekben gazdag terület kihasználja adottságait és a megye az ország legnagyobb bauxit, lignit, barnaszén, mangánérc, bazalt, tufa, márga, dolomit szolgáltatója. Mindközül a bauxit a legjelentősebb, aminek kitermelésében európai viszonylatban is előkelő helyen szerepel az ország, Veszprém megyének köszönhetően. A Bakony karsztvízkészlete a lakók ívóvízellátását segít biztosítani.

Mezőgazdaság

A terület éghajlata és talaja kedvez a szőlőtermesztésnek, a megyében több borvidék is található. Mezőgazdasági termelésre alkalmatlan a táj a tagoltsága miatt, ami alól csak a Kisalföld benyúló része képez kivételt.

Export

Tradicionális exportcikkek a világhírnévvel büszkélkedő herendi porcelán, ajkai ólomkristály és pápai sonka, de jelentős az alumíniumipari termékek, növényvédő szerek, autóvillamossági cikkek, építőipari, erdészeti és bútoripari termékek kereskedelme.

Infrastruktúra

Az országos viszonyokhoz képest kedvezőbb Veszprém megye infrastruktúrája. Az 1717 kilométer hosszú közútból több mint 340 kilométert tesznek ki az autópályák és főutak. A térség 110 kilométerre van Budapesttől és vasúton is könnyen megközelíthető.

Idegenforgalom

A Balatonnak köszönhetően jelentős turisztikai központnak mondhatja magát a megye. A magyar tenger nem csak a hazai, hanem a külföldi látogatókat is vonzza. Évente több százezer család választja Közép – Európa legnagyobb tavát a nyaralás helyszínéül. A Balatonon kívül a gazdag állat- és növényvilággal rendelkező arborétumok, a Bakony gyönyörű vidéke, a történelmi városok és a természeti és kulturális kincseket rejtő Balaton-felvidék is jelentősen hozzájárul az idegenforgalomhoz.

Vallás

2001-es adatok alapján a lakosság túlnyomó többsége, majdnem 81%-a kereszténynek vallja magát. Az országos statisztikáknál 6,9%-kal magasabb a keresztények aránya Veszprém megyében. A lakosság 63,5%-a római katolikus, 11,4%-a református, 5,1%-a evangélikus és 0,3%-a görög katolikusnak vallja magát Az országos viszonylatot tekintve a római katolikus és az evangélikusok aránya nagyobb, a reformátusok és a görög katolikusoké pedig kisebb. A Veszprémi Főegyházmegye 6 esperesi kerülete fedi le a térséget katolikus egyházszervezeti szempontból. A megyeszékhelyen van az érsekség központja.

Munkanélküliség

Az országos munkanélküliségi rátához képest alacsonyabb a munkanélküliség aránya Veszprém megyében. A Balaton nem csak a turisztika szempontjából jelentős, hanem a szezonális munkalehetősségek gazdag kínálatát is rejti.

Látnivalók Veszprém megyében

• Veszprémi vár
• Pápa barokk Fő tere
• Bakonyi Természettudományi Múzeum – Zirc
• Zirc Arborétum
• Folly-arborétum és Díszfaiskola
• Herendi porcelánmúzeum
• Cseszneki vár
• Sümegi vár
• Tapolcai Tavasbarlang